Romantikus csalások: MI-vel támogatott csalási folyamatok

Ez az esettanulmány eredetileg az OpenAI 2026. februári⁠(új ablakban nyílik meg) jelentésében jelent meg, amely az MI rosszindulatú felhasználásának megakadályozásáról szól.

Amióta egy évvel ezelőtt⁠(új ablakban nyílik meg) beszámolókat kezdtünk közzétenni a modelljeinkkel visszaélni próbáló csalóhálózatok elleni fellépésünkről, a világ különböző részein számos csalási műveletet állítottunk le. Ezek között voltak „feladatalapú” csalások, amelyek azzal vesznek rá pénzbefizetésre áldozatokat, hogy így hozzáférhetnek az egyszerű feladatokért ígért, valójában nem létező keresetükhöz, valamint befektetési csalások, amelyek nem létező befektetési cégekbe csábítják az áldozatok pénzét.

Már jóval az MI megjelenése előtt is elterjedt volt a romantikus csalás: a csalók lehetséges szerelmi partnernek adják ki magukat, és megpróbálják elhitetni a kiszemelt áldozattal, hogy megtalálta az igazit, majd egyre több pénzt kérnek tőle. A csalások elleni fellépésünkről szóló első beszámolónkban egy újonnan indult kambodzsai bűnözői műveletet mutattunk be, amely a ChatGPT‑vel készített üzeneteket egy romantikus csaláshoz; ezek egy részét a közösségi médiában terjesztették. Azóta több romantikus csalási kísérletet is megakadályoztunk. Amint azt júniusban⁠(új ablakban nyílik meg) írtuk, ezek és más csalások többnyire ugyanazt a mintát követik az MI használatában. Ezt három szakaszra osztjuk: megszólítás (kéretlen kapcsolatfelvétel), megnyerés (érzelmek kiváltása) és megkárosítás (pénz kicsalása).

Megszólítás (kéretlen kapcsolatfelvétel): a csaló olyan tartalmat generál, amely a lehetséges áldozat érdeklődési körére építve próbálja felkelteni a figyelmét. Például a tavaly bemutatott, „disznóvágás” típusú csalás gyakran az egészségügyben dolgozó, negyvenes éveikben járó amerikai férfiakat célozta meg azzal, hogy válaszolt a golfról szóló közösségimédia-bejegyzéseikre. Más műveletek kéretlen SMS-eket, hamis állásajánlatokat vagy – a legutóbbi, alább ismertetett romantikus csalás esetében – közösségimédia-hirdetéseket használtak. Az elkövetők minden esetben a ChatGPT‑vel írtak olyan üzeneteket, amelyek a hagyományos csaló üzeneteknél vonzóbbak lehetnek, és kevésbé árulkodnak arról, hogy nem anyanyelvi beszélő írta őket.

Megnyerés (érzelmek kiváltása): a csaló olyan tartalmat generál, amely erős érzelmeket vált ki a kiszemelt áldozatból, így könnyebben manipulálhatóvá teszi. A romantikus csalások célja, hogy a kiszemelt áldozat vonzódni kezdjen a csalóhoz. Más csalások egy jövedelmezőnek ígérkező üzlettel kelthetnek lelkesedést, egy lehetőség elmulasztásával ébreszthetnek félelmet, vagy állítólagos jogi kockázattal, esetleg kifizetetlen számlával riogathatnak. Olykor már a megszólító üzenetben megjelenik az érzelmi megnyerés is.

Megkárosítás (pénz kicsalása): a csaló olyan tartalmat generál, amelynek célja, hogy pénz átadására vegye rá a kiszemelt áldozatot. Az ehhez felhozott indokok rendkívül változatosak lehetnek. Romantikus csalásoknál például arra kérhetik az áldozatot, hogy fektessen be a szerelme vállalkozásába, vagy adjon pénzt egy pénzügyi válság áthidalására. A „feladatalapú” csalásoknál befizetésre szólítják fel az áldozatokat, hogy hozzáférhessenek a valójában nem létező pénzhez, amelyről úgy hiszik, hogy megkeresték. A befektetési csalások nem létező befektetésekbe csábítják az áldozatok pénzét.

Ahogy ez a folyamat is mutatja, a csalások nélkülözhetetlen eleme az üzeneteket terjesztő hálózat. Az általunk feltárt különböző csalási műveletek SMS-ben, titkosított üzenetküldő alkalmazásokban, közösségimédia-bejegyzésekben, online hirdetésekben vagy ezek kombinációjával szólították meg az áldozatokat. Az MI előtti korszak csalói hírhedtek voltak arról, hogy e-maileket⁠(új ablakban nyílik meg), telefonhívásokat⁠(új ablakban nyílik meg), sőt a 19. században leveleket⁠(új ablakban nyílik meg) és táviratokat⁠(új ablakban nyílik meg) használtak. Sok csalás válogatás nélkül, minél szélesebb körben terjeszti az üzeneteit, mások viszont láthatóan pontosan meghatározott célcsoportokat próbálnak elérni. Például a „disznóvágás” típusú csalás, amelyről 2025 februárjában beszámoltunk⁠(új ablakban nyílik meg), többek között a golf témájára összpontosított; egy másik romantikus csalás közösségimédia-hirdetésekkel célzott meg fiatal indonéz férfiakat; a hírességek nevével visszaélő csalások⁠(új ablakban nyílik meg) elkövetői pedig jellemzően egy híres embernek adják ki magukat, és az illető rajongói csoportjait veszik célba. Bár a bizonyítékok töredékessége megnehezíti az általunk megakadályozott csalások megbízható összehasonlítását, értékelésünk szerint a választott terjesztési módszer – például a válogatás nélküli vagy a célzott megkeresés – jelentősen befolyásolja, hogy egy csalás mennyire sikeresen éri el és használja ki áldozatait, függetlenül attól, milyen mértékben használ MI-t a különböző feladatokhoz.