Néhány generációnként egy új technológia mindent megváltoztat.
Képzeljük el, hogy az 1920-as években az elektromosság elér egy vidéki amerikai várost. Mielőtt megérkeztek a villanyvezetékek, a mindennapi életet fizikai korlátok formálták: a vízhordás, a kézi ruhamosás, az élelmiszerek jéggel való tartósítása, és az, hogy a nap jelentős része napnyugtakor véget ért. Az elektromosság nem alakított át minden háztartást egyik napról a másikra, és előnyei sok emberhez egyenlőtlenül jutottak el. De ahogy a hozzáférés terjedt, a hétköznapi élet megváltozott. Az éjszakai fény meghosszabbította a napot. Az elektromos szivattyúk, készülékek és hűtés csökkentették a legnehezebb napi munkák egy részét. A rádiók híreket, zenét és kapcsolatot hoztak több száz mérföld távolságból az otthonokba és közösségi terekbe.
Az elektromosság első ígérete gyakorlati volt, de mélyebb hatása azokból az új lehetőségekből fakadt, amelyeket megnyitott, ahogy egyre többen használhatták. Idővel sok új lehetőség jelent meg, a gépek és számítógépek pedig nagymértékben felgyorsították a fejlődést az orvostudományban, a mérnöki tudományokban és sok más területen. A 20. század végére az átlagos élettartam több mint 20 évvel nőtt, a medián, inflációval korrigált jövedelem pedig nagyjából megháromszorozódott. Ezeket a nyereségeket nem kis részben az egészségügy, a higiénia és az életszínvonal fejlődése hajtotta, amelyek közül sokat a széles körű villamosítás és a kapcsolódó technológiai haladás tett lehetővé vagy gyorsított fel.
Ez most újra megtörténik az AI-jal. Az AI hamarosan rendkívüli dolgokra lesz képes. De nem önmagában a technológia a lényeg. A lényeg az, hogy mit tudnak vele kezdeni az emberek. Segíthet valakinek eligazodni egy orvosi számlában, új készséget tanulni, kisvállalkozást indítani, gondoskodni egy idősödő szülőről, megérteni egy jogi vagy pénzügyi döntést, egy ötletet valósággá alakítani, vagy tudományos felfedezést tenni.
Bár az éjszakai fény csodája valószínűleg elég gyorsan megkopott, az nem, amit az emberek kezdeni akartak vele. És mivel a technológia idővel megbízható módja volt a jólét megteremtésének, úgy gondoljuk, hogy az AI-nak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, hogy annyit használhassák, amennyire szükségük van, ott és úgy, ahol és ahogyan szükségük van rá.
Ez a jövő nem fog automatikusan bekövetkezni. Az átalakító technológiák koncentrálhatják a hatalmat, vagy szélesíthetik is azt. Megkönnyíthetik kevesek életét, vagy sokak számára bővíthetik a lehetőségeket. Megközelítésünk abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy az AI-nak az emberekért kell működnie: segítenie kell őket saját céljaik követésében, növelnie kell képességeiket, és e technológia előnyeit a lehető legszélesebb körben kell elosztania.
Első vállalásunk, hogy az emberiség szolgálatában álló AI-t építsünk. Ez azt jelenti, hogy széles körben akarjuk felhatalmazni az embereket, nem pedig azt látni, hogy a hatalom néhány vállalat, kormány vagy egyén kezében összpontosul. Hisszük, hogy a biztonságosabb jövő az, amelyben a hatalom széles körben oszlik meg, így a világ nagyobb része vehet részt egy reziliencia-ökoszisztéma kiépítésében.*
Optimisták vagyunk az AI-val kapcsolatban, mert hisszük, hogy bővítheti az emberi képességeket és jólétet. De a kockázatokat is józanul látjuk. Az erőteljes rendszereknek biztonságosnak kell maradniuk, összhangban kell lenniük az emberi szándékkal, és emberi ellenőrzés alatt kell állniuk. Küldetésünk az OpenAI-nál annak biztosítása, hogy az AGI az egész emberiség javát szolgálja. Ez olyan rendszerek építését jelenti, amelyek segítenek az embereknek többet tenni abból, amit választanak, nem pedig olyan rendszerekét, amelyek felváltják az emberi ítélőképességet abban, hogy mi számít.
Nem az a jövő, amit szeretnénk, hogy mindent teljesen automatizáljunk. Ez beteljesületlen lenne, és veszélyes is. Az AI-nak segítenie kell az embereket céljaik követésében, nem pedig elszakadnia azoktól. Ahogy az AI-rendszerek egyre képesebbé válnak, az emberi szerep fontosabb lesz: irányt szabni, kompromisszumokat kötni, ítéletet alkotni, és értékeket, ízlést, gondoskodást és felelősséget vinni a munkába.
Az emberek egyik kulcsfontosságú hosszú távú szerepe annak eldöntése lesz, hogy mit érdemes megtenni.
Hisszük, hogy az AI által végzett AI-kutatás a következő néhány évben a fejlődés ütemének meghatározó tényezőjévé válik. Ez azért fontos, mert az összehangolás önmagában is nehéz kutatási probléma. A gyors és mély előrelépéshez kutatóinknak olyan AI-rendszerekre lesz szükségük, amelyek segítenek ötleteket tesztelni, hibákat találni, alternatívákat feltárni és velünk együtt iterálni.
De a gyorsabb technikai haladás fontosabbá teszi az emberi ítélőképességet és a nyilvános koordinációt, nem kevésbé fontossá. A jövőt embereknek, intézményeknek és társadalmaknak kell alakítaniuk, nem csak a legnagyobb képességű rendszereket építő vállalatoknak.
Ahogy a határterületi AI fejlesztése folytatódik, arra számítunk, hogy a nemzeti és globális koordináció fontosabbá válik. Régóta hisszük, hogy végső soron szükség van egy nemzetközi szervezetre, amely segít koordinálni a vezető AI-erőfeszítéseket a katasztrofális kockázat csökkentése érdekében. Az együttműködés és a közös biztonsági szabványok fontos részei az előre vezető útnak, különösen azért, mert a kereskedelmi és nemzeti verseny körüli ösztönzők elől nehéz kitérni. Egy ilyen szervezet egyik célja az kell legyen, hogy lehetővé tegye a világ számára az összehangolt cselekvést, beleértve szükség esetén a határterületi fejlesztés lassítását is, hogy a társadalmi reziliencia, a biztonság és az összehangolás lépést tarthasson.
Automatizált AI-kutató létrehozása – egy olyan AI-rendszeré, amely felgyorsíthatja és egyre inkább automatizálhatja magát a kutatási folyamatot, miközben irányítható, számonkérhető és az emberekhez kapcsolódó marad. Belső meggyőződésünk szerint 2028 márciusára kutatásaink jelentős részét már AI-rendszerek végezhetik a saját kutatóinkkal együttműködésben. Úgy véljük, az összehangolás terén való kellő előrelépéshez arra lesz szükségünk, hogy az AI-rendszerek velünk együtt iteráljanak. Ez segít majd eligazodni az AGI utáni világba való átmenetben, hogy közösen dönthessünk a jövő felé vezető útról.
A gazdaság felgyorsítása a tudományos haladás, a termelékenység és a gazdasági növekedés gyorsításával, miközben azon dolgozunk, hogy a nyereségek széles körben megosztottak legyenek. Mindenkinek lehetőséget kell kapnia arra, hogy érdemi részesedése legyen az AI által teremtett jólétből.
Személyes AGI biztosítása a Földön mindenkinek, hogy mindenki a saját választása szerint profitálhasson az emberiség egyik legátalakítóbb technológiájából.
Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, belépünk az OpenAI harmadik szakaszába.
Az OpenAI első szakasza az AGI felé vezető kutatásról szólt. A második szakasz akkor kezdődött, amikor kutatásunk relevánssá vált a való világ számára, és termékcég lettünk: rendszereinket bevezettük, tanultunk abból, hogyan használják őket az emberek, és tovább haladtunk a biztonságos, küldetésünkkel összhangban lévő AGI felé.
Most belépünk a harmadik szakaszba. A gazdaság kezd átalakulni az AI köré. A központi kérdés most az, hogyan tehetjük a fejlett AI-t bőségessé, megfizethetővé, biztonságossá, hasznossá és elég könnyen használhatóvá ahhoz, hogy minden ember és szervezet profitálhasson belőle. A határterületi képesség csak a feladat egy része. A nagyobb feladat az, hogy ezt a képességet olyan eszközökké alakítsuk, amelyeket az emberek ténylegesen használhatnak a gyarapodáshoz.
Mindenekelőtt hisszük, hogy a hatalom széles körű elosztása jobb jövőhöz vezethet. Az emberi történelem azt mutatja, hogy a koncentrált hatalom törékenységet teremt, míg a széles körben megosztott hatalom ellenállóbbá, alkalmazkodóbbá és szabadabbá teszi a társadalmakat.
Ezért számít a hozzáférés. És ezért számít a biztonság, az adatvédelem, a megfizethetőség, a nyílt ökoszisztémák és a nyilvános felügyelet is.
Egy jó AI-jövő nem lehet olyan, amelyben kevés intézmény ellenőrzi a képességek és az előnyök legnagyobb részét. Olyan jövőnek kell lennie, amelyben sok ember, vállalat, közösség és ország építhet, részesülhet az előnyökből és rendelkezhet hatalommal. Hisszük, hogy ennek az átalakulásnak mindenkihez tartoznia kell.
Ha ezt jól csináljuk, az AI a nagyobb termelékenység, kreativitás, tudományos haladás és gazdasági lehetőségek alapjává válhat sokak számára, és elérjük küldetésünket: biztosítani, hogy az AGI az egész emberiség javát szolgálja.
*Az AI-reziliencia azon szervezetek, rendszerek és egyének összességére utal, amelyeket a társadalom létrehozhat az AI által vezérelt zavarok előrejelzésére, elviselésére, az azokhoz való alkalmazkodásra és az azokból való gyors helyreállásra. Az autó például átalakította a társadalmat, de csak azért vált széles körben hasznossá, mert a társadalmak rendszereket építettek köré: biztonsági öveket, közlekedési szabályokat, jogosítványokat, törésteszteket és közúti infrastruktúrát. A cél nem az volt, hogy megakadályozzák az embereket a vezetésben, hanem hogy egy erőteljes technológiát elég ellenállóvá tegyenek a széles körű használathoz.
